A MEGTALÁLT VASÁRNAP MUNKACÍMŰ SOROZATBÓL

(HÉVÍZ)

Komoly felelősség nekiállni egy olyan napnak, amiről később netnaplót kell majd írni. Hiszen sokan olvassák, és azt gondolják, lám, így élnek ezek, így él egy vidéki szerző, sőt, így él egy Hévíz-szerző, még a vasárnap sem szent neki. Olyan nagy felelősséget érzek magamon, hogy inkább el sem kezdem a napot vagy délelőtt tizenegyig, akkor is csak azért kelek föl, pontosabban kapcsolom be a laptopot, hogy megnézzem a híreket. És ekkor jövök rá, hogy aki egyszer, esetleg kétszer, Hévíz-szerző volt, az örökre az marad (mint ezt netnapló-felkérésem esete is remekül példázza), ám a Hévíz-szerző nem attól lesz Hévíz-szerző, hogy csak publikál feszt, hanem, hogy az egész világot egyetlen Hévíz-témának látja, aztán vagy megírja, vagy nem. A hírek között például azt olvasom, hogy „Levágott kobrafej marta halálra a szakácsot”, és arra gondolok, hogy ez már szinte egy kész novella, némi karakter- és helyszínrajz, késleltetés stb. kell már csak hozzá, és mehet a lapba, csak az a kár, hogy nem egy zalai büfében történt az eset, de mindegy, Cserna Bandi biztos nagyon örül majd neki. Hacsak meg nem írta ő. Kis hezitálás után arra jutok, hogy már biztos megírta ő, és kimegyek a kertbe körülnézni.

Kimegyek a kertbe körülnézni, és látom, hogy M. kolléga közelít a kapu felől, az egyik kezében zacskót, a másikban alkoholmentes sört szorongat, és ebből arra a következtetésre jutok, hogy jobb lesz, ha csak udvariasságból és röviden kérdezősködöm a tegnapi legénybúcsú részleteiről. Aztán kiderül, hogy nem is ezért jött, hanem mintegy tizenöt perc alatt kiokosít az európai pályázatok elszámolási rendszerének sajátosságairól, és csak ezután dönti rá a maradék sört a kutya fejére. Nyilván erről jut eszébe, hogy még csak nem is a kiokosítás miatt jött át ezen a vasárnap délutánon, hanem a zacskó a lényeg, rajta a felirat: „pacalos ízesítésű kutyakeksz”. A napló őszinte műfaj, tehát nem szeretném félrevezetni az olvasót, és nem állítom, hogy nem kóstoltam meg azonnal, szigorúan minőség-ellenőrzési okokból, a pacalos ízesítésű kutyakekszet. Semmi pacal íze nincs. A gyártó biztosan azt gondolta, hogy könnyedén át lehet verni a kutyát, és így a gazdit is, mert a gazdi úgysem kóstolja majd meg. Hát, dehogynem. És ekkor újabb Hévíz-téma sejlik föl előttem: milyen nagyszerű mélyinterjút lehetne készíteni a termék kitalálójával, ha esetleg team munkában dolgoztak ezen, akkor meg a teljes kollektívával. Mehetne az egész bagázs az első-hátsó borítóra.

Lassan ránk esteledik, és mivel én nem vettem részt a tegnapi legénybúcsúban, viszont hétfőn elutazom hosszabb időre, és ezzel majd váratlanul át is kanyarítom egyik műhelynaplót a másikba, átmegyek a Szamárba, és elfogyasztok egy csapolt Sopronit a teraszon. A Karinthy tér fái mindig megnyugtatnak, így itt és most gondolom végig, hogy mi mindenre lesz még szükség a holnap induló JAK-táborba, például holnap enni kell egy rendes pacalt is indulás előtt, mert a mai kekszes tapasztalatok alapján ebből így részemről nem, hogy tábor, de semmi nem lesz. Bent a kocsmában a teletexten még lefutnak az utolsó meccseredmények, aztán lezárják a világ leghangosabban blokkot nyomtató pénztárgépét, amit a NAV nem csak lát, de szerintem hall is.

Búcsúzik a héttől a székesfehérvári Papagáj-telep, és így ér véget egy Hévíz szerző rövidített napja is. Azért még eszembe jut, hogy egyszer véletlenül részt vettem egy Hévíz-lapszám szerkesztésében. Éppen belépek a ciprusi, mazotoszi teraszról, és a hűtő felé tartok, amikor Bandi a laptop képernyőjére mutat, és megkérdezi, hogy szerintem ez a kép jó lesz-e ide? Mondom, hogy jó. És kész is volt a lapszám. Aztán lemegyünk a spanyol Mariához a helyi büfébe, kérünk egy báránysaslikot, én születésnapom alkalmából a polgármesterrel fényképezkedem, és már csak a helyi pópát kell megvárnunk, mert vendéglátóink szerint nagyon hasonlít rám.

De az is lehet, hogy én vagyok. Egy Hévíz-szerzőnél bármi előfordulhat.

(Megjelent a Litera Netnapló-sorozatában, a Hévíz folyóirat meghívására, 2014. augusztus 24-én.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.